Békés megye
Békés megye székhelye Békéscsaba.12
- Megyeszékhely
- Békéscsaba
- Települések száma
- 75
- Városok száma
- 22
- Járások száma
- 9
- Lakónépesség
- 307 112 fő
- Lakások száma
- 165 610
- Terület
- 5629,7 km²
Forrás: KSH, Magyarország helységnévtára, 2025. január 1. A megyei összesítés saját számítás.
Békés megye története
A békési földvártól Gyula elestéig
A történelmi Békés vármegye nevét a Csolt nemzetség Békés nevű földvárától kapta. A megyei önkormányzat honlapja szerint 1046-ban a békési földvár volt a Vata-féle pogánylázadás gyújtópontja. Az 1241–42-es tatárjáráskor Békés vidékének területei elnéptelenedtek. Mohács előtt a vármegyének 4 vára, 3 városa és 107 helysége volt. 1514-ben Dózsa serege átvonult a vármegyén, de Gyula várát nem tudta bevenni, a törökök viszont 1566-ban elfoglalták.23
Harruckern és az újjáalakuló vármegye
A vármegye szervezete 1715-ben újjáalakult. A vármegye nagy részét az osztrák Harruckern adományként kapta, és ő kezdeményezte a nagyobb ütemű újranépesítést. 1748-ban létrehozták a csabai és a gyulai járást. 1784 és 1790 között a vármegyét Csanád és Csongrád vármegyével egyesítették.23
Szabadságharc, árvizek és folyószabályozás
Az 1848–49-es szabadságharcba a vármegye 3300 honvédot adott. 1850 és 1860 között a vármegyét Csanád vármegyével egyesítették. Folyói a Körösök és a Berettyó voltak. Az 1860-as évektől nagy folyószabályozási munkák kezdődtek a vármegyében, miközben 1855-ben, 1881-ben, 1888-ban és 1891-ben hatalmas árvíz pusztított. A vármegye területe 3670 km² volt, lakossága 1900-ban 277 734 fő.3
A mai megye 1950-es határai
A vármegye 1919 áprilisától 1920 márciusáig román megszállás alatt állt. A tanácsrendszer bevezetésekor, 1950. január 1-jén Békés vármegye nevét megyére változtatták, így jött létre a mai Békés megye. Ekkor csatolták hozzá Csanád vármegyéből a battonyai és a mezőkovácsházi járást, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéből Dévaványát és Pusztaecseget, valamint a Bihar vármegyétől elcsatolt sarkadi járás községeit. A megye járásait 1983. december 31-én megszüntették.123
Látnivalók
Gyulai vár
A megyei értéktár szerint a gyulai vár építését 1405-ben kezdték meg. A várat a város 2003 és 2005 között újította fel. A várudvaron és a vár melletti tavon a Gyulai Várszínház és a Shakespeare Fesztivál működik.4
Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely
A vésztő-mágori dombon 1970 és 1978 között monostort tártak fel. A dombon 27 újkőkori temetkezést tártak fel, és újkőkori koporsós temetkezések is előkerültek innen. A Wenckheim család 1810 és 1812 között pincét épített a dombra.5
Tisza-kastély, Geszt
A megyei értéktár szerint a geszti Tisza-kastély 1772 és 1776 között épült Tisza László főjegyző számára. Két miniszterelnök, Tisza Kálmán és Tisza István is élt benne. Arany János 1851–1852-ben Tisza Domokos nevelőjeként tartózkodott Geszten. A kastélyon 2020 és 2024 között műemléki rekonstrukciót végeztek.6
Érdekességek
- 1946. szeptember 1-jén a mai Tarhos községben található kastélyban bentlakásos énekiskolát szerveztek meg, amely 1954-ben megszűnt.11
- A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság 1994 májusában, szarvasi székhellyel állt fel.9
- Erkel Ferenc 1810-ben született Gyulán. Emlékháza kiállítását és épületét 2011-ben korszerűsítették.12
- A szabadkígyósi Wenckheim-kastély építése 1875-ben kezdődött, tervezője Ybl Miklós volt.13
Hirdetés: az Én Ablakom hálózat ajánlata
Tudta-e Ön?
Békés megye több településén kérhet ingyenes felmérést ablakhoz, ajtóhoz, redőnyhöz és szúnyoghálóhoz, és online is megtervezheti az új nyílászáróit.
Ablak ablak.bekesmegyeben.comAjtó ajto.bekesmegyeben.comRedőny redony.bekesmegyeben.comSzúnyogháló szunyoghalo.bekesmegyeben.com
Kereskedelmi oldal. A kalauzt és az ajánlott oldalt az Inverzum Next Vision Zrt. üzemelteti; az Én Ablakom név jogosultja a PreMentor Kft.
Források
- Magyar Katolikus Lexikon – Békés megye lexikon.katolikus.hu/B/Békés megye.html
- Békés Vármegyei Önkormányzat – Békés megye történelme bekesmegye.hu/2012/01/04/bekes-megye-tortenelme
- Magyar Katolikus Lexikon – Békés vármegye lexikon.katolikus.hu/B/Békés vármegye.html
- Békés Vármegyei Értéktár – Gyulai vár ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/gyulai-var
- Békés Vármegyei Értéktár – Vésztő-Mágor ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/veszto-magor-tortenelmi…
- Békés Vármegyei Értéktár – Geszti Tisza-kastély ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/geszti-tisza-kastely
- Magyar Katolikus Lexikon – Mezőhegyes lexikon.katolikus.hu/M/Mezőhegyes.html
- Békés Vármegyei Értéktár – Nóniusz lófajta ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/noniusz-lofajta
- Magyar Nemzeti Parkok – Körös-Maros Nemzeti Park magyarnemzetiparkok.hu/npi/koros-maros-nemzeti-park
- Békés Vármegyei Értéktár – Körös-Maros Nemzeti Park ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/koros-maros-nemzeti-park
- Békés Vármegyei Értéktár – Békés-Tarhosi Énekiskola ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/bekes-tarhosi-enekiskola
- Békés Vármegyei Értéktár – Erkel Ferenc szülőháza ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/erkel-ferenc-szulohaza-…
- Békés Vármegyei Értéktár – Wenckheim-kastély ertektar.bekesmegye.hu/ertektari-ertek/wenckheim-kastely
Utoljára ellenőrizve: 2026. október 2. A szöveg mesterséges intelligencia segítségével készült; a tényeket a felsorolt forrásokból ellenőriztük. Ha hibát talál, kérjük, jelezze: hello@inverzum.com.